Névadónk Varró István

Varró Istvánt Karcag város egyik előljárójaként ismerhetjük. Karcagon először a házassági anyakönyvben találkozunk nevével 173-ben, amikor feleségül veszi Csombordi Erzsébetet. Még ebben az évben esküt tesz, mint nótárius. Majd 1738-ban találkozunk újra a nevével, amikor senator (esküdt) lesz belőle.

Miért választotta éppen Karcagot, nem tudni. Lehet, hogy a családalapítás, de az is lehet, hogy az itt megérzett lehetőségek vonzották a városba. Milyen időszakra szólt ezt nem tudni, de egy másik feljegyzésben újra ott szerepel a pontos dátum, hogy 1748 – 1757-ig senator. Ezek az adatok időnként megtévesztőek, hiszen hol szenátornak, hol nótáriusnak titulálják.

Az általa írt beszámolóját – melyet naplójának is tekintik sokan – az alábbiak szerint szignózza:

“Connotata per Stephanum Varró, Juratum oppidi Kardszagújszállása Notarium”

Lefordítva a mai értelmezés szerint:

“Lejegyezte Varró István városi jogász, kardszagújszállási jegyző”

Kardszagújszállás jegyzőjeként írt 1755-ben, az előző évi tevékenykedéseiről, nevezetesen a templom felépítésének, vagyis inkább építésének befejezéséhez való negedély megszerzéséről.

Varró István harca és küzdelme példaértékű, amit megtett városáért, vallásáért, hitéért, templomáért, elment a királynéhoz, Mária Teréziához azért, hogy a félig felépített templom tovább épülhessen a reformátusvallást gyakorló helyiek részére…

Varró István szobor